1995. május 14., vasárnap
Kisfiam
- Kisfijam. Miért kellet nyomorékká tenned apádat. Az édes-szülő-apádat. Egész hátralévő életemet girhes göthös nyomorék módjára fogom eltölteni miattad. Nem tudok szarni anélkül, hogy ne éreznék iszonyatos, égő-szúró fájdalmat testem minden pontjában. A pete-elvezető cső, amit kísérletképpen építtettél belém, nem működik. Sok száz pete esik mellé naponta. Ezek aztán a kelletténél hamarabb kikelnek, és aztán megőrjítenek éktelen ricsajukkal. Most mondd meg; jó ez neked, kisfijam?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése