Kisfiam

- Kisfijam. Miért kellet nyomorékká tenned apádat. Az édes-szülő-apádat. Egész hátralévő életemet girhes göthös nyomorék módjára fogom eltölteni miattad. Nem tudok szarni anélkül, hogy ne éreznék iszonyatos, égő-szúró fájdalmat testem minden pontjában. A pete-elvezető cső, amit kísérletképpen építtettél belém, nem működik. Sok száz pete esik mellé naponta. Ezek aztán a kelletténél hamarabb kikelnek, és aztán megőrjítenek éktelen ricsajukkal. Most mondd meg; jó ez neked, kisfijam?

Barlang

- Hallo, innen beszélek, a barlangból. Tudom hogy nem hall senki, nagyon beteg vagyok. Tudják, mi a legszarabb az életben? Egyedül halni meg. Például a csatamezőn. De én nem ott fogok meghalni, hanem itt, a sötét, nyálkás barlang mélyén, egyedül, féreg módjára. A kezemben csak egy szaros rádiótelefon van. Már nagyon beteg vagyok. Utolsó örömként kivertem a faszom ma is, tegnap is, összesen legalább tízszer. De már nem bírom, nagyon fáj még a gondolatra is. A pisámnak is bűzös szaga van. Tudom hogy meg fogok halni. Egyedül. Nem tudom mi a fasznak kellett nekem idejönnöm ebbe a szaros barlangba. Már három napja vagyok itt. Lassan elfogy a rétes, a bukta, és akkor éhenhalok. Most látom csak, mekkora fasz vagyok, hogy csak rétest és buktát hoztam magammal. Nagyon sötét van..... Megpróbálom még egyszer kiverni a faszom.... utoljára.